Szolgáltatók

A szolgáltatók számának növekedése még mindig emelkedő tendenciát mutat. A növekedést két meghatározó tényező befolyásolja:
• a helyi (egy adott településre koncentráló) szolgáltatók térnyerése,
• a másodlagos piaci értékesítésben (egyre inkább) fantáziát látó DSL szolgáltatók számának a növekedése.




Legtöbb szolgáltató a vezetéknélküli (2,4 GHz WIFI) szolgáltatás hozzáférési technológián (206), míg a legkevesebb az elterjedésének kezdetén lévő PLC (Elektromos hálózat) szolgáltatási területen van. 2006. évben (II-III. negyedév) a három magyarországi mobilszolgáltató is belépett a szélessávú „mobil” elérést biztosító adatátviteli szolgáltatók közé. A mobil szélessáv elterjedésével - a Magyarországon „fix” vezetéknélküli hozzáférésként használt (2,4-5,6 G) WIFI - szolgáltatók számában stagnálásra (esetleg csökkenésére) lehet számítani. A 2,4 GHz-es frekvenciatartományban – a korlátozott csatornaszám miatt – a szolgáltatói piac egyébként is telítődött. A kölcsönös zavartatás miatt a szolgáltatás biztonsága nem garantált, valamint az egyre növekvő sávszélesség igény csak korlátozottan teljesíthető.

Szélessávú előfizetők

A szélessávú Internet elterjedése a vizsgált időszakokban (2004-2007) folyamatos növekedést mutat, így 2007. első félévének végére összességében több mint ötszörösére nőtt a népesség penetrációja.




A magyarországi változás üteme (5,19) – a vizsgált 2004-2007-es időszakban - jelentősen meghaladja az Európai Unió 27 tagországának (3,02) átlagát.




Az éves (fenntartható) változás üteme az elérési vonalak évenkénti növekedésével fokozatosan csökken egészen addig, míg el nem éri – a szolgáltatást maximálisan igénybe vehető – elérések számát (piac telítődése). A magyarországi fejlődés (2007. évi 56%) – elsősorban a korábbi lemaradásnak köszönhetően - még mindig a felívelő szakaszban van.




A fejlődés nagyságrendjét leginkább az elérések számának – egyéves vizsgált időszak alatt bekövetkezett – változása mutatja. A 2005-ben elért éves (231 732 elérés) növekedés az előző évhez képest 93%-os, míg a 2007-es (463 923 elérés) 56%-os változást jelentett.

NHH Piacfelügyelet 2007Q2
Szolgáltatás hozzáférés típusa (technológia)	Elérési vonalak száma
xDSL	682 102
WIMAX (5,8G)	177
WIFI (5,6G)	10 082
WIFI (2,4G)	87 035
Kábelmodem	493 823
SAT	8
Bérelt vonali	937
FTTH (Optika a házig)	820
PLC	1
Ethernet (Sodrott érpár, koax)	24 518
Hotspot (WIFI)	329
	1 299 832
Mobil adatkártyás (UMTS, HSDPA, HSUPA)	163 505

Előfizetői rétegek

ÉVEK	VÁLLALATI	LAKOSSÁGI	KÖZSZFÉRA
2004	65 363	182 952	2 171
2005	107 441	368 587	6 190
2006	136 427	690 678	8 794
2007	149 666	1 141 375	8 791

Az időszaki adatokból kiolvasható, hogy a vállalati elérések aránya évről-évre csökken, míg a lakossági elérések aránya – a közszféra stagnálása mellett – nő. A két arányból arra lehet következtetni, hogy a szélessávú ellátottság növekedésének elsődleges mozgatórugója a mind szélesebb körben elterjedő lakossági előfizetői szám növekedése.

Szolgáltatás hozzáférés	Lakossági	Vállalati	Közszolgáltatás összesen
xDSL	562 165	112 681	7 256
WIMAX (5,8G)	102	69	6
Egyéb (elektromos)	0	0	1
Hotspot (WIFI)	0	329	0
Kábelmodem	465 062	28 184	577
Bérelt vonali	385	550	2
Ethernet	23 939	1 357	42
SAT	1	6	1
WIFI (2,4G)	81 291	4 899	845
WIFI (5,6G)	8 430	1 591	61

Szféra – Szolgáltatás hozzáférés típusa (technológia)

Szolgáltatás hozzáférés	Közszféra	Közháló programban	Közszolgáltatás összesen
xDSL	1 368	5 888	7 256
Egyéb (elektromos)	1	0	1
Kábelmodem	577	0	577
Bérelt vonali	2	0	2
Ethernet	40	2	42
SAT	1	0	1
WIFI (2,4G)	841	4	845
WIFI (5,6G)	61	0	61
WIMAX (5,8G)	6	0	6

Közszolgáltatás – Szolgáltatás hozzáférés típusa (technológia)

A közszolgáltatás jellemző szolgáltatás hozzáférése az xDSL technológia.

A közháló program keretében (a magyarországi települések többségében) a közintézmények szélessávú ellátottsága biztosításra került. Az így kiépített infrastruktúra a lakossági előfizetők részére nem minden esetben elérhető (nem ez volt a cél). Ezért célszerű megvizsgálni, hogy a területi ellátottság „csak” a közháló keretei között ellátott települések nélkül hogyan alakul. A változás nem jelentős mindössze a települések 1,9%-a.






A grafikon az előfizetői szolgáltatás hozzáférés (technológia) települési lefedettségét mutatja be. A legelterjedtebb hozzáférés az xDSL, amely 2530 magyarországi településen érhető el.




Településszerkezet:

Belterületi települések:
    Központi belterület: 3152 [3151 + (23 Budapesti kerület)]
    Belterületi településrész: 866
Külterületi településrészek száma: 7286 (2055 településhez tartozik külterületi településrész - jellemzően település környéki tanyák)






A külterületi településrészek (jellemzően település környéki tanyák) ellátottsága 2006-2007. között jelentősen mintegy 4 szeresére nőtt. A tendencia előrevetíti a külterületi településrészek szélessávú integrálódásának esélyét. A külterületi (települési) ellátottság 2007.06.30-án 16%.




Az infrastrukturálisan - részben, vagy teljes egészben - lefedett külterületi településrészen a lakosság 27%-a él. Ez a mutatószám az előző év azonos időszakában 11% volt, amely 2,5 szeres növekedést jelent.




A településszerkezet szerinti csoportosítás a külterületi elterjedtség mintegy 40%-os lemaradását mutatja. A külterületek lemaradásának okai között egyaránt ott van - az egy szélessávú elérésre vetített - magas infrastrukturális költség, valamint a számítástechnikai eszköz és érdeklődés hiánya is. A külterületi elmaradottság nem magyarországi sajátosság, Európa több országában (pld. Németország) is komoly problémát okoz a földrajzi megosztottság.

A külterület jellemző szolgáltatás hozzáférési módja az xDSL (55%).

Sávszélesség összefüggései

A szélessáv értelmezése:

Definíciós problémák (Mikor tekintjük szélessávúnak az adatátvitelt?)

Szélessáv fogalma:

A szélessávú internet elérés sajátossága legjobban úgy fogható meg, ha azt a technológiai lehetőségek olyan halmazának tekintjük, amely lehetővé teszi nagy mennyiségű adat gyors továbbítását különböző digitális szolgáltatások széleskörű hozzáférésének biztosítása céljából.

A szélessáv minimumértékének meghatározása és egységes alkalmazása:

A technológiai fejlődés dinamizmusából, az egyes országok különböző fejlettségi, infrastrukturális adottságaiból, az egyes alkalmazások eltérő elterjedtségéből adódóan jelenleg még nincs egységes nemzetközi definíció a szélessávú elektronikus kommunikációra.

Különböző valós idejű (on-line) szolgáltatások sávszélesség iránti igénye jelentősen eltérhet egymástól, és a minimális és optimális adatátviteli kapacitás függvényében egy adott szolgáltatás esetében is jelentős különbségek lehetnek, de a szélessáv - általános érvénnyel - leginkább azért nem definiálható, mert időben dinamikusan növekvő igényekről van szó.

	Szervezet	Adatátviteli sebesség alsó határa
Külföldi	ITU ajánlás	>=256 Kbit/s
	OECD	>=256 Kbit/s
	FCC	>200 Kbit/s
	EUROSTAT, ECTA	>=144 Kbit/s (mobil esetén >256 Kbit/s)
hazai	KSH	>144 Kbit/s
	NHH	Sávosan: 128 K<, 144 K=<, 256 K=<, 512K=<..... (Mobil esetén: 256 Kbit/s)

A különböző szélessávú jelentések (COCOM), statisztikai elemzések (OECD, ECTA, EUROSTAT) adatainak egységes értelmezése érdekében az NHH (sávosan) több letöltési és feltöltési sebesség kategóriában tartja nyilván az adatokat. Fontos megjegyezni, hogy a sávszélesség kategória értékei – a szolgáltató „Általános Szerződési Feltételeiben” vállalt – maximálisan elérhető adatátviteli sebességeket tartalmazza.

Elöljáróban elmondható, hogy a nem egységes értelmezés jelentős különbségeket nem jelent az összehasonlításban.





Az adatátviteli sebesség alsó határának megválasztása (128 Kbit<, 144 Kbit/s<, 256kbit/s<) értékhatárok között lényeges eltérést nem okoz. A lefedettség különbsége mindössze 0,11%, amely elhanyagolható mértékű a statisztikai összevetésekben.




Az adatátviteli sebesség alsó határának megválasztása – hasonlóan a lefedettséghez - (128 Kbit<, 144 Kbit/s<, 256kbit/s<) értékhatárok között a települési ellátottságban sem eredményez lényeges eltérést [0,1%] (3 település).






A grafikon azt mutatja be - külön feltüntetve a lakossági elérhetőséget is -, hogy melyik az a jellemző sávszélesség (adatletöltési sebesség), amelyik a legtöbb településen elérhető. A legelterjedtebb adatátvitel sebesség – az elérések száma szerinti kimutatáshoz hasonlóan – itt is az 1 Mbit/s<X<=2 Mbit/s tartományban van. Némi eltérés, hogy a második hely – a szféra összesen adatainak figyelembe vételével – az 512kbit/s<X<=1024kbit/s tartományba esik.

Vezető szolgáltatás hozzáférések - Letöltési sebesség összefüggései
Letöltési sebesség	xDSL	Kábelmodem	Vezetéknélküli	Ethernet
128 kbit/s <X<= 144 kbit/s	274	2 176	1 742	77
144 kbit/s <X<= 256 kbit/s	478	1 307	4 467	136
256 kbit/s <X<= 512 kbit/s	14 827	4 151	48 365	546
512 kbit/s <X<= 1024 kbit/s	27 867	30 961	30 566	2 535
1 Mbit/s <X<= 2 Mbit/s	380 680	199 732	8 750	12 089
2 Mbit/s <X<= 4 Mbit/s	19 733	19 804	1 436	1 777
4 Mbit/s <X<= 8 Mbit/s	185 031	105 336	968	5 482
8 Mbit/s <X<= 16 Mbit/s	49 910	127 038	457	1 541
> 16 Mbit/s	3 302	3 318	543	335
Összesen	682 102	493 823	97 294	24 518

Piacvezető szolgáltatás hozzáférések - Letöltési sebesség aránya
Letöltési sebesség	xDSL	Kábelmodem	Vezetéknélküli	Ethernet
128 kbit/s <X<= 144 kbit/s	0,04%	0,44%	1,79%	0,31%
144 kbit/s <X<= 256 kbit/s	0,07%	0,26%	4,59%	0,55%
256 kbit/s <X<= 512 kbit/s	2,17%	0,84%	49,71%	2,23%
512 kbit/s <X<= 1024 kbit/s	4,09%	6,27%	31,42%	10,34%
1 Mbit/s <X<= 2 Mbit/s	55,81%	40,45%	8,99%	49,31%
2 Mbit/s <X<= 4 Mbit/s	2,89%	4,01%	1,48%	7,25%
4 Mbit/s <X<= 8 Mbit/s	27,13%	21,33%	0,99%	22,36%
8 Mbit/s <X<= 16 Mbit/s	7,32%	25,73%	0,47%	6,29%
> 16 Mbit/s	0,48%	0,67%	0,56%	1,37%

Előfizetői szolgáltatás hozzáférések [2004-2007]

ÉVEK	XDSL	KÁBELMODEM	VEZETÉKNÉLKÜLI	EGYÉB
2004	158 469	76 605	10 523	4 889
2005	296 560	151 247	24 019	10 392
2006	487 624	278 196	59 058	11 021
2007	682 102	493 823	97 356	26 551

Az előfizetői szolgáltatás hozzáférések mért adataiból következik, hogy az xDSL technológiai hozzáférés –az előző évhez hasonlóan – továbbra is vezető szerepet tölt be az előfizetői szolgáltatásban, ugyanakkor növekedési üteme némileg elmarad a két másik elterjedt technológia növekedési ütemétől. Az xDSL technológia visszaesése és a kábelmodem technológia fejlődése 2006. évben egy látványos fordulatot tett. A korábban uralkodó 60/30 arányból 2007-re már 52/38-ra változott a piaci részesedés aránya. A tendencia nem magyarországi sajátosság, az Európai Unióban is kb.: 5-7 %-os változást mértek. Említésre méltó még az egyéb technológiák közül az ethernet technológia fejlődése is, amely több közegben is (koax, optika, sodrott érpár) egyaránt fejlődésnek indult.








Az "Egyéb" kategóriában egyértelműen meghatározó szerepet tölt be az Ethernet technológia.




Az xDSL hozzáférés folyamatos csökkenést, míg a kábelmodem a „fenntartható” mértékű, trendszerű változást produkálja 2007-ben. A fix vezetéknélküli elérésként is nyilvántartott (elsősorban 2,4 GHz-es) hozzáférés – az előző évekhez képest - erős korrekcióval élt. Említésre méltó még az „egyéb” kategóriában vezető szerepet betöltő Ethernet technológia, amely még csekély piaci részesedéssel rendelkezik, de egyre dinamikusabban fejlődik. A fejlődés – lakossági szintű – mozgatórugója a vezetéknélküli megoldások újszerű alkalmazásában is keresendő. A nagyobb lakótelepek előfizetőinek ellátására sodrott érpáras (vagy koax) „Ethernet” hálózatok épülnek ki, amelynek csomóponti ellátása vezetéknélküli eléréssel biztosított.

Előfizetői közeghozzáférés

Digitális szakadék – Földrajzi megosztottság

Budapest – vidék vonatkozásában – az előző évek stagnálása után – 2006-ban elkezdődött egy a vidék felzárkózását elősegítő folyamat. A kedvező folyamatok ellenére a vidék leszakadása még mindig nem állt meg (egyenlőre nem záródik a szélessávú olló).


A trendvonalak közeledése a vidék felzárkózásának irányát mutatja. A vidék – a 100 főre jutó elérések számának évi növekedésében - feltehetően már 2008-ban eléri a budapesti adatokat.




A szélessávú elérések számának növekedési pályája is jól mutatja a korábban több szempontból is bemutatott vidéki fejlődés irányvonalát.

Régió

A szélessávú elérések számának összevetéséből – a régiók eltérő népessége miatt – lényeges információ nem szűrhető le. Több információval szolgál a népesség szélessávú penetrációjának régiós megoszlása, amelynek segítségével a régiók közötti különbségek már láthatóvá válnak.
















A közép-magyarországi és az Észak-magyarországi értékek változása trendszerűnek mondható (A szélessávú elérések számának növekedésével fokozatosan csökkenő ütem). Lényeges különbség a két régió között, hogy Észak- Magyarország esetében a trendszerű változás alacsony penetráció mellett történik. A Dél-alföldi régióban egyenletes –a penetráció mértékétől független – növekedés tapasztalható. Változónak, és ezért még fejlődő képes régiónak mondható Észak-Alföld, és Dél-Magyarország.