Összefoglaló a Nemzeti Hírközlési Hatóság
2007. évi elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárásairól

A 2006-os évhez képest jelentős mértékben megnőtt a bejelentések száma az elektronikus hirdetésekkel kapcsolatosan a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal). Míg 2006-ban 258 ügyet zárt le a Hivatal, addig a 2007-es évben már 989 esetben hozott eljárást befejező döntést. A 2007-es év legforgalmasabb hónapja a bejelentések tekintetében a május, míg a legnyugodtabb a július volt. Összesen 1025 bejelentés érkezett egész évben, ezekből néhány eset lezárására csak a 2008-as év elején került sor. (A bejelentések számáról a 2007-es év egyes hónapjaiban lásd az 1. diagramot).

1.diagram

Az elektronikus hirdetésekkel kapcsolatos követelményeket, valamint a kéretlen elektronikus hirdetésekkel kapcsolatos felügyeleti eljárásra vonatkozó egyes rendelkezéseket az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) tartalmazza, az eljárásra egyébként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) az irányadó. A törvény értelmező rendelkezései közt találhatjuk meg az elektronikus hirdetés, az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetés közzétevője, valamint az elektronikus hirdetési szolgáltató fogalmát. Elektronikus hirdetésnek minősül minden olyan küldemény, amely közvetlenül, vagy akár közvetve népszerűsítik a hirdető személyt, vállalkozást, szervezetet, annak áruját, szolgáltatását, tevékenységét. A 2007-es évben az elektronikus hirdetések tartalmát tekintve gyakoriak voltak azok az elektronikus hirdetések a bejelentettek között, amelyek valamilyen informatikai szolgáltatást kínáltak, így tárhelyszolgáltatást vagy éppen honlapkészítést reklámoztak. A törvény definíciója értelmében ugyancsak elektronikus hirdetésnek minősülnek azok az üzenetek, amelyek társadalmi célt megvalósító közlést tartalmaznak, így különösen ebbe a körbe tartoznak a politikai hirdetések, valamint az adó 1%-ának felajánlására vonatkozó felhívások. (A 2007-ben leggyakrabban előforduló hirdetési tárgyakról lásd a 2. diagramot)

2.diagram

A törvény az 1. §-ában határozza meg hatályát, eszerint a törvényt alkalmazni, valamint az alapján eljárást indítani kizárólag a Magyar Köztársaság területéről nyújtott, illetőleg a Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatások esetében lehet. Szintén az értelmező rendelkezések között határozza meg az Ekertv., hogy mi tartozik ezekbe a kategóriákba. A Magyar Köztársaság területéről nyújtott szolgáltatások esetén az elektronikus hirdetést magyarországi székhellyel, telephellyel, lakóhellyel rendelkező hirdető/szolgáltató küldi, akár magyar, akár külföldi címzettnek. Azt, hogy egy szolgáltatás a Magyar Köztársaság területére irányuló-e, arra az elektronikus hirdetés nyelvéből, a feladó személyéből lehet következtetni. A 2007-es évben is több alkalommal fordultak a Hivatalhoz, hogy külföldi spamekkel kapcsolatosan kérjék az eljárásunk megindítását. A leggyakoribb témája ezeknek a hirdetéseknek a különböző gyógyszerek eladása, nyereményjátékok játszására buzdítás. Az ilyen üzenetekkel kapcsolatos elektronikus hirdetésekkel kapcsolatos felügyeleti eljárást a Hivatal nem tudja lefolytatni, ugyanis ez a törvényben meghatározott hatáskörét meghaladja. Az erre irányuló bejelentéseket a Hivatal hatáskörének hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve tájékoztatást nyújt arról, hogy mely külföldi szervnél lehet eljárást kezdeményezni, illetve milyen további hatékony lehetőség van az ilyen spamküldés megelőzésére. A Hivatal honlapján erre vonatkozóan közzétételre került az ingyenesen hozzáférhető spamszűrők összehasonlításáról, és alkalmazásának gyakorlati tanácsairól szóló tájékoztató.

Az Ekertv. az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások útján küldött hirdetésekre terjed ki, ezen belül is az elektronikus hirdetések küldésére vonatkozó szabályok az elektronikus úton illetve más, azzal egyenértékű kommunikációs eszköz útján küldött levelekre terjed ki. A törvény 2007. augusztus 5-étől hatályos változata értelmében ugyanakkor az alkalmazott eszköz tekintetében elektronikus hirdetésnek minősül a beszédcélú telefonhívás kivételével az összes elektronikus hírközlés útján tett közlés is. Ez egyaránt jelenti az elektronikus levelezés útján (e-mail), rövid szöveges üzenet (sms), fax, valamint akár a bluetooth útján küldött hirdetéseket is. A 2007-es évben az esetek legnagyobb részében az e-mailen kapott üzeneteket jelentették be. Kéretlen sms üzeneteket az egész év során mindössze 3 alkalommal jelentettek be. (A 2007-es évben bejelentett kéretlen elektronikus hirdetések küldési eszközéről lásd a 3. diagramot)

3.diagram

Az elektronikus hirdetések küldésének legfőbb szabálya, hogy ahhoz a címzett előzetesen és egyértelműen hozzájáruljon. Ez a hozzájárulás megadható a honlapon egy rovat bejelöléssel, szórólapon, telefonon, személyes találkozás alkalmával stb. A honlapon történő hozzájárulás megadásánál a honlap üzemeltetője nem tudja ellenőrizni, hogy valóban a megjelölt e-mail cím tulajdonosa adta-e meg a hozzájárulását. Ez a probléma számos esetben felvetődött a 2007-es év során, és a Hivatal erre vonatkozóan azt a tanácsolja a hirdetőknek, hogy a honlapra történő regisztrációt követően küldjenek a megadott levelezési címre egy visszaigazoló levelet, amelyre vonatkozóan, ha a cím tulajdonosa válaszol, akkor a hozzájárulás kellő biztonsággal megadottnak tekinthető. A hozzájárulás megadásról minden eseten érdemes visszaigazolást kérni, s ez esetben tekinteni a regisztrációs folyamatot lezártnak és hitelesnek.

A hirdetők számos esetben hivatkoztak az eljárás során tett nyilatkozataikban arra, hogy a Hivatalhoz bejelentett hirdetés csak egy engedélykérő levél, amiben a további hirdetések küldéséhez kéri a hozzájárulást, az Ekertv.-nek megfelelően (ezt számos esetben a hirdetésben is leírják). Ez a gyakorlat azonban nem állja meg a helyét, ugyanis már ezekben a levelekben is hirdetnek, és ezekhez sincs meg az Ekertv. által megkövetelt előzetes és egyértelmű hozzájárulás. Ennek a kérdésnek a magyarázataként már 2006 során a Hivatal közzétett egy tájékoztatást az engedélykérő levelekkel kapcsolatosan, felhívva a figyelmet ennek jogi és gyakorlati problémáira. 2007. augusztus 5-én hatályba lépett Ekertv. módosítás már kifejezetten tartalmazza is, hogy ilyen típusú elektronikus levelek nem küldhetők. (Az engedélykérő levelek arányát a 2007-ben lezárt ügyeknél lásd a 2. számú diagramnál)

A Hivatal a hozzá bejelentett elektronikus hirdetéseket megvizsgálja, és megindítja az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárást. A bejelentéseket meg lehet tenni postai úton a 1015 Budapest, Ostrom utca 23-25. címen, valamint elektronikus levélben, melyet a spam-bejelentes@nhh.hu-ra lehet beküldeni. A Hivatal legszorgalmasabb bejelentője 2007-ben 70 alkalommal tett eljárás lefolytatására irányuló nyilatkozatot, a „második helyet” 36, míg a harmadikat 28 bejelentéssel szerezték meg. (Lásd a legaktívabb bejelentőkről szóló 4. diagramot)

4.diagram

Az eljárás során a Hivatal az elektronikus hirdető/elektronikus hirdetési szolgáltató/elektronikus hirdetés közzétevőjének felderítését követően felhívja, hogy nyilatkozzon az elektronikus hirdetés kéretlen küldésére vonatkozóan, valamint, hogy mutassa be nyilvántartása másolatát. A törvény ugyanis megadja a Hivatal számára a lehetőséget, hogy az elektronikus hirdetőt, hirdetési szolgáltatót, és a hirdetés közzétevőjét az elektronikus hirdetés küldésével kapcsolatos rendelkezések teljesítésének hitelt érdemlő igazolására hívhatja fel. 2007-ben is az ügyek nagy részében a Hirdetők az igazolással, illetve erre vonatozó nyilatkozattal nem éltek, így a Hivatal ennek hiányában, a rendelkezésére álló egyéb bizonyítékok alapján hozta meg határozatát.

A 2007-es év során a nyilatkozó Hirdetők között is csekély számmal fordult elő olyan nyilvántartás-másolat benyújtása, amelyből kétséget kizáróan megállapítható lett volna, hogy a címzett megadta a szükséges hozzájárulást. A nyilvántartásra vonatkozóan nincsenek részletes szabályok meghatározva az Ekertv.-ben, azonban alapvető követelményeket meg lehet határozni, így a következők mindenképpen célszerű, ha szerepelnek a nyilvántartásban: hozzájáruló neve, az elektronikus levelezési címe, amelyre a hirdetés küldését kéri, a hozzájárulás időpontja, elektronikus hozzájárulás esetén a hozzájáruló Internet Protokoll (IP) címe.

A hirdetők nyilatkozatait követően – vagy ezek hiányában – a Hivatal meghozza eljárást befejező döntését. A meghozható döntések formáira vonatkozó szabályokat a Ket. tartalmazza. Arra vonatkozóan pedig, hogy a hatóság mire kötelezheti az elektronikus hirdetésekre vonatkozó szabályokat sértő hirdetőt, az Ekertv.-ben találhatók előírások. (2007-es ügyek lezárásáról lásd a 5. számú diagramot.) A Hivatal 2007-ben számos esetben azért szüntette meg az eljárást, mert a bejelentő a Hivatal hiánypótlási felhívásának nem tett eleget, vagy visszavonta az eljárás megindítására vonatkozó kérelmét, illetve azért, mert nem sikerült megtalálni a hirdetőt. Utóbbi oka lehetett a hamisított fejléc, illetve az ingyenes levelezési szolgáltatások használata, ahol a levelezési címek mögött álló személyek visszakeresése nehézségekbe ütközik, néha pedig teljességgel lehetetlen. Elutasító határozatok esetében előfordult pár olyan eset mikor kiderült, hogy a hirdető rendelkezett a bejelentő hozzájárulásával, ezért azt is fontos hangsúlyozni, hogy érdemes megőrizni azokat a visszaigazoló e-maileket, vagy más iratokat, amelyek a hirdetésekre történő feliratkozásra emlékeztetnek. Előfordult olyan eset is, amikor a hozzájárulását a címzett a saját honlapján adta meg, egy arra vonatkozó szöveggel, hogy várja a megjelölt hobbijával, foglalkozásával kapcsolatos leveleket az e-mail címére.

5.diagram

A Hivatal határozataiban bírságot is kiszabhat a hirdetőkre, erre általában ismételt, vagy nagyfokú jogsértés esetén kerül sor. A 2007-es évben 1 680 000 Ft-ot szabott ki a Hivatal, ebből az egy hirdetőre eső legnagyobb összeg 210 000 Ft volt. A kiszabott bírságok nagy százalékában előfordult, hogy a hirdető az összeget nem fizette be a Hivatal számlaszámára. Ebben az esetben, mivel az Ekertv. leírja, hogy a kiszabott bírság az adókkal egy sorban behajtható, a Hivatal megkeresi az illetékes APEH igazgatóságot, hogy intézkedjen a bírság befizetése iránt. (A 2007-ben lezárt ügyek esetén a bírságok helyzetéről az év végén lásd a 6. számú diagramot)

6.diagram

Az Ekertv. lehetőséget ad hatósági szerződés kötésére is, amellyel azonban a Hivatal a 2007-es évben nem élt.

A Hivatal elsőfokú határozataival szemben a Ket. szabályai szerint fellebbezést lehet benyújtani a Hatóság Tanácsának elnökéhez. 2007-ben erre 4 esetben került sor. A másodfokú határozat ellen további jogorvoslatként lehet a bírósághoz fordulni, amelyre egyetlen esetben került sor, és amelynek eredménye eddig még nem született meg. (A 2007-ben lezárt ügyekkel kapcsolatban előforduló jogorvoslatokról lásd a 7. diagramot)

7.diagram

A 2007-es évben a Hivatalhoz rengeteg bejelentés érkezett elektronikus címlistákat tartalmazó adatbázis adás-vételével kapcsoltban, amely esetben felmerül a személyes adattal való visszaélés Büntető Törvénykönyvbe ütköző cselekményének elkövetése, ezenkívül számos esetben találhatóak a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényben meghatározott követelményekkel ellentétes hirdetések is, valamint a szellemi alkotásokra vonatkozó szabályokat sértő levelek is (így a letöltős oldalakat hirdető e-mailek). Ezekben az esetekben a Hivatal a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, a Rendőrséget is felkereste a cselekmények felderítése érdekében.

A www.nhh.hu honlapon további általános tájékoztatás található a Hivatal eljárásáról, valamint egyéb az elektronikus hirdetésekhez kapcsolódó kérdésekről.