Spammel szemben - Beszélgetés dr. Sylvester Nórával, az NHH informatikai szabályozási igazgatóságának vezetőjével

Szuperolcsó gyógyszerek, online nyereményjátékok, last minute utazási lehetőségek, kihagyhatatlan ajánlatok. Nagyjából ilyen kínálattal köszöntött be mintegy évtizeddel ezelőtt a kéretlen hirdetéseket tartalmazó e-mailek, a spamek korszaka. A szigorodó szabályozások és a spam-szűrő technológiai megoldások ellenére a műfaj él és virul. Az ellenük való küzdelemről beszélgettünk dr. Sylvester Nórával, a Nemzeti Hírközlési Hatóság informatikai szabályozási igazgatóságának vezetőjével.

• Egy hatóságnál mindig izgalmas kérdés, hogy mikor beszélhetünk eredményes munkáról: ha kevesebb a kivizsgálandó ügy, vagy akkor, ha sok, de jó hatásfokkal sikerül megoldani azokat?
• A kéretlen elektronikus hirdetések, közismertebb néven a spamek miatt néhány éve még viszonylag kevés panasz érkezett a különféle szervezetekhez. 2006-ban viszont jelentős fordulat állt be. A hozzánk érkező beadványok számának növekedését jó jelnek tartjuk, persze nem csupán a spam-probléma eszkalálódása miatt, hanem azért is, mert az általunk tavaly kidolgozott és útjára indított elektronikus hirdetésekkel kapcsolatos felügyeleti eljárás, az azt kiegészítő tájékoztató munka sikerét és a fogyasztói tudatosság erősödését mutatja.
  
• Mikor és miért éppen az NHH-nál kötött ki a spam-eljárás?
• A jogalkotó viszonylag kötött pályán mozoghatott akkor, amikor gazdát keresett a kéretlen elektronikus hirdetésekkel kapcsolatos közigazgatási eljárások lefolytatásához. Miniszteriális szerv nem láthatja el a hatóság szerepét, a fogyasztóvédelmi hatóság számára – ahol ezeket az ügyeket korábban kezelték – pedig hiányzott az az informatikai szakértelem, amely például egy levél fejlécének elemzéséhez szükséges. A jogelőd Hírközlési Felügyeletnél korábban a szabályozási igazgatóság keretén belül már működött informatikai szabályozási osztály, amely az elektronikus aláírással kapcsolatos hatósági feladatokat a vonatkozó törvény rendelkezése szerint már 2001 óta ellátta. Két éve így szinte magától értetődő volt, hogy a spamekre vonatkozó hatósági munkát – a nyugat-európai országok többségéhez hasonlóan – a hírközlés-szabályozó hatósághoz, az NHH-hoz rendelték.
  

• A folyamatok kidolgozásánál mennyire voltak kötve és végül milyenné formálták azokat?
• Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseirő szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezéseit a gyakorlatba átültetve igyekeztünk úgy kialakítani az eljárást, hogy a fogyasztók számára a lehetô legszélesebbre nyissuk a kaput: külön erre a célra fenntartott e-mail postafiókunkra (spambejelentes@nhh.hu), illetve a hamarosan az NHH honlapján (www.nhh.hu) megjelenő online formanyomtatvány-kitöltő programunkkal is fogadjuk a beadványokat. Ez azt jelenti, hogy nincsenek túlzottan szigorú formai követelmények a bejelentések esetében, vagyis nem vesszük el a fogyasztók kedvét attól, hogy egy érzésük szerint sérelmezhető tevékenység esetén éljenek jogaikkal. A másik, amivel segíteni próbálunk, azok a szintén a hatóság honlapján megtalálható, letölthető bejelentési nyomtatványok, a vonatkozó jogszabályok bemutatása és számos más tájékoztató kiadvány, és nem utolsó sorban az eljárás menetét is pontról pontra feltüntettük, hogy a fogyasztók láthassák, hogy beadványaik milyen utat járnak be az államigazgatás útjain.
  

• Milyet?
• Bárki és bármely szervezet, akinek kifogása van az e-mail címére érkező kéretlen elektronikus hirdetésekkel kapcsolatban, bejelentést tehet nálunk, amelyet nekünk kötelességünk kivizsgálnunk. Első körben azt, hogy a beadott kérelem alkalmas-e egy felügyeleti eljárás elindítására. Amennyiben igen, vagyis megállapítható az elektronikus hirdető, a hirdetési szolgáltató, vagy a hirdetés közzétevője, akkor írásban tájékoztatjuk ezek valamelyikét arról, hogy megindítottuk az eljárást, és nyolcnapos határidővel nyilatkozattételre szólítjuk fel, hogy nyújtsa be azt a vonatkozó törvény által kötelezően vezetendő nyilvántartást, amelyben a hirdetések fogadásához hozzájáruló nyilatkozatot tett személyek szerepelnek. Ebből meg tudjuk állapítani, hogy a kérelmező fél panasza jogos volt-e és határozatot tudunk hozni az ügyben. Erre akkor is lehetőségünk van, ha az elektronikus hirdetés gazdája vagy közzétevője nem nyilatkozott a megszabott határidőre.
  

• Milyen lehetőségek és eszközök adottak az NHH számára?
• Kizárólag az azonosítható módon Magyarország területét, mint piacot célzó vagy Magyarország területéről induló kéretlennek vélt elektronikus hirdetésekkel foglalkozunk. Itt nagyon fontos a kéretlenség fogalma is, hiszen egyéb kifogásolt elektronikus hirdetésekkel, így például a kiskorúakat célzókkal vagy a versenyt sértőkkel más szervezetek foglalkoznak. Akkor tudunk érdemben eljárni, ha a hirdetésből, az azt tartalmazó e-mailből használható adatot lehet kinyerni a feladó, a hirdető vagy a szolgáltató kilétére vonatkozóan. Köztudott, hogy az afrikai vagy távol-keleti eredetű spamekkel ma még nem igazán lehet mit kezdeni. Látni kell, hogy nyomozati jogkörünk nincs, ezért amennyiben komolyabb, büntetőjogi kategóriába tartozó probléma érkezik hozzánk, azt javasoljuk a kérelmezőnek, hogy forduljon a rendőrséghez. Elméletben a kéretlen hirdetések esetében egyetemleges a felelősség, tehát a reklámozott termék gyártója is ebbe a körbe tartozik, de értelemszerűen ez nem ennyire egyszerű, hiszen akaratlanul is bekerülhet a terméke egy spambe, de a gyakoribb az, hogy márka vagy cégnév nélkül tüntetik fel a termékeket vagy szolgáltatásokat. Ezekből a példákból is látszik, hogy nincs könnyű dolgunk.
  

• Az ügyszámhoz képest mennyire tartja hatékonynak a hazai szabályozást?
• Igyekeztünk és igyekszünk ügyfélbarát folyamatokat kiépíteni. Míg a fogyasztóvédelemnél évente 90-95 beadvány érkezett, addig 2006-ban hozzánk már ennek körülbelül a háromszorosa futott be. Az elmúlt évben, 2007-ben pedig közel 1000 bejelentést vizsgáltunk, ebben alighanem egyszerre játszott közre a spamek számának növekedése, illetve egyre többen élnek a lehetőséggel és bíznak meg az NHH munkájában, közbenjárásában. A szabályozást alapvetôen jónak tartom, de tapasztalataink alapján már tavaly sikerült a törvényt módosítani olyan pontokon, amelyek változtatásra értek meg. Ilyen például a jogkörünk bővítése, ami jelentősen növelte hatékonyságunkat. Az új törvénymódosítás például felhatalmazza a hatóságot arra, hogy hasonlóan a rendőrséghez, a bírósághoz és más nyomozó hatósághoz, az NHH is lefolytathasson célhoz kötött – IP-címmel, e-mail küldéssel kapcsolatos – azonosítást, például a küldő kilétét illetően. Mindezt azonban csak az egyébként is kezelt adatok alapján, az adatvédelmi előírásokat betartva teheti meg. A törvény módosulása után lehetôség van arra is, hogy az NHH felhívja a szolgáltatók figyelmét arra, milyen IP-címről érkeznek spamek vagy gyanús levelek, illetve felhatalmazhatja őket arra, hogy a szolgáltatói szerződést az adott felhasználó esetében korlátozzák vagy akár fel is mondják. Mindezzel a spamküldők tevékenységét szeretné megnehezíteni az NHH. Ezekkel a javaslatokkal sikerült elérnünk a szabályozás módosítását, s ezzel reményeink szerint még többet tehetünk a fogyasztói érdekérvényesítésért. Úgy látjuk, egyre nő az a tudatos fogyasztói réteg, amely figyelmet és időt szentel erre.
  

• Általában kik a küldők, és milyen büntetésekkel számolhatnak?
• Változatos a kép, de jellemző esetként említhetem azokat a magyarországi vállalkozásokat, amelyek vagy nem voltak tisztában a jogi szabályozással, vagy téves, hiányos ismeretekkel rendelkeztek. Tavaly gyakoriak voltak azok a hozzánk bejelentett elektronikus hirdetések, amelyek valamilyen informatikai szolgáltatást kínáltak, így tárhelyszolgáltatást vagy éppen honlapkészítést reklámoztak, de előfordultak olyan esetek is, amelyek társadalmi célt megvalósító közlést tartalmaztak, ebbe a körbe tartoznak például a politikai hirdetések, valamint az adó 1 százalékának felajánlására vonatkozó felhívások. (1. ábra) Sokan azt gondolják, hogy a hozzájárulást kérő kéretlen e-mail nem spam, miközben egyértelműen az. A büntetés mértéke a további jogsértéstől való eltiltással együtt járó elmarasztalástól az 500 ezer forintos bírságig terjed. •
  

(forrás: Az NHH és a fogyasztó • Fogyasztóvédelmi melléklet • 2008. május)